A hőhidak az épületszerkezet leggyengébb láncszemei, ahol a hőáramlás felgyorsul, ami magasabb fűtésszámlát, energiapazarlást és kritikus pontokon páralecsapódást, penészedést okoz. Mivel a hiba nem látható, elengedhetetlen a pontos diagnózis, amelyhez a hőkamerás vizsgálatot (termográfia) használjuk. Ez a cikk bemutatja, hogyan azonosíthatjuk a hőhidakat a hőkép alapján, és milyen utólagos, célzott módszerekkel védekezhetünk ellenük.
A diagnózis alapja: A hőkamera szerepe
A javítás előtt pontosan be kell határolni a hiba helyét és típusát. A hőkamera erre a legalkalmasabb, roncsolásmentes eszköz.
A hőkamerával készített felvételen (termogrammon) a hőhíd egy eltérő hőmérsékletű területként jelenik meg. Külső felméréskor a belső hő kiszökése miatt a hőhíd helye melegebb (sárgás/pirosas) foltként látszik a homlokzaton. Belső felméréskor a hideg szerkezet miatt a hőhíd helye hidegebb (kékes/lilás) foltként látszik a belső falfelületen. A professzionális hőkamerás vizsgálat pontosan meghatározza a hiba kiterjedését és súlyosságát, lehetővé téve a célzott beavatkozást.
A hőhíd utólagos javításának legjobb módszerei
A javítási stratégia mindig a hőhíd típusától és az épületszerkezet sajátosságaitól függ. Íme a leggyakoribb hőhíd-típusok és az alkalmazható megoldások:
1. Sarok-, él- és geometriai hőhidak
Ezek a hőhidak a falak találkozásánál, sarkoknál jönnek létre, ahol a külső felület nagyobb, mint a belső, így több hő távozhat.
- Külső falsarkok javítása: A hőkép függőleges, hideg sávokat mutat a belső sarkokban. A megoldás a sarokszigetelés, azaz a falsarkokra kívülről extra szigetelőanyag (pl. expandált polisztirol vagy kőzetgyapot) felhelyezése. A hatékonyság érdekében érdemes a csatlakozó falak rövid szakaszait is beburkolni.
- Erkélylemezek javítása: Ezek általában egybefüggő, nagyon hideg sávként jelennek meg a mennyezet/padló és a fal találkozásánál. A teendő a teljes erkélylemez hőhídmegszakítása utólagos szigeteléssel; ez magában foglalja az alsó, a felső és az oldalsó felületek szigetelését. A legkritikusabb a lemez falból kiinduló része.
2. Szerkezeti és anyagváltásból eredő hőhidak
Ezek a hőhidak ott alakulnak ki, ahol a falazóanyagot jobb hővezető képességű elem (pl. beton) váltja fel a szerkezetben.
- Koszorúk és áthidalók javítása: A hőkép vízszintes, hideg sávokat mutat a fal közepénél (az emeletváltásnál vagy az ablakok felett). A leghatékonyabb megoldás a teljes felületre kiterjedő homlokzati hőszigetelés (ETICS) kialakítása, amely folyamatos burokként beborítja a beton elemeket is (jellemzően 15–20 cm vastagságban).
- Pillérek és vázszerkezetek javítása: A hőkamerán függőleges, hideg foltok, sávok láthatók. Mivel a beton jobban vezeti a hőt, mint a falazat, a megoldás a pillérek és gerendák külső felületére a szokásosnál vastagabb szigetelés (pl. 2-4 cm-rel vastagabb) helyezése a hőveszteség kompenzálására.
- Nyílászárók beépítési résének javítása: Hideg gyűrű látható az ablak vagy ajtó kerete körül. A hiba utólagos megszüntetése a csatlakozási rés szigetelésével (PUR hab, rugalmas tömítőanyagok), majd a külső részek hőszigetelő lapokkal történő lefedésével történik. Belső oldalon speciális hőszigetelő, páraáteresztő élvédő profilok alkalmazása javasolt.
3. Födém és tető csatlakozásánál lévő hőhidak
A tetőszerkezet, különösen a födém és a fal találkozási pontjai kiemelten érzékenyek a hőveszteségre.
- Födém és fal találkozása: Vízszintes hideg sáv a mennyezet és a fal találkozásánál. Külső falakon ez a koszorú helye. A megoldás a koszorú teljes beburkolása homlokzati szigeteléssel. Belső oldalon, ha a külső szigetelés nem kivitelezhető, a mennyezet szélénél 30-50-es belső peremszigetelés kialakítása is segíthet, de ez párazáró réteget igényel.
- Tetőtér beépítésnél: A ferde tetősík és a térdfal csatlakozása. Itt a leggyakoribb hiba, hogy a szigetelés folytonossága megszakad. A javítás során ellenőrizni és biztosítani kell, hogy a térdfal (vertikális) szigetelése hézagmentesen csatlakozzon a tetősík (ferde) szigeteléséhez.
Speciális esetek és kiegészítő megoldások
- Belső szigetelés (végső megoldás): Csak akkor javasolt, ha a külső szigetelés nem kivitelezhető (pl. műemlékvédelem). Ilyenkor pontszerű hőhidak belső borítása történik vékony, kalcium-szilikát vagy ásványi hőszigetelő lapokkal. Rendkívül fontos a páratechnikai szabályok szigorú betartása, mert a szigetelés mögött lévő falon kicsapódhat a pára (intersticiális kondenzáció).
- Hőszigetelő habarcsok: Kisebb felületi hibák korrekciójára és a hőszigetelő rendszerek kiegészítésére használhatók, de a fő hőhíd-problémát vastag szigetelés nélkül nem oldják meg.
- Dűbel-hőhidak elkerülése: A szigetelés rögzítéséhez használt dűbelek maguk is pontszerű hőhidakat képezhetnek. Ennek elkerülésére hőszigetelt (műanyag fejű) dűbeleket, vagy kizárólag ragasztásos technológiát kell alkalmazni.
A hőhidak elleni leghatékonyabb védekezés a teljes, összefüggő külső hőszigetelő rendszer. A hőkamerás vizsgálat lehetővé teszi, hogy a felújításra szánt pénzt pontosan oda fektessük be, ahol a legnagyobb a hőveszteség, elkerülve ezzel a felesleges munkát és maximalizálva az energia megtakarítást.
